Edzészónák és tervezés

Mire jó az FTP, és mikor kevés önmagában az edzéstervezéshez?

Albadiagnosztika tudástár

Rövid válasz

Az FTP, vagyis a funkcionális küszöbteljesítmény a tartós kerékpáros teljesítmény gyakorlati viszonyítási pontja. Segíthet az edzésintenzitás megadásában és az ismételt felmérések összevetésében. Az értéke azonban függ attól, hogyan határozták meg. Egy FTP-szám önmagában nem írja le a könnyű edzés felső határát, a rövid intenzív erőkifejtést vagy a teljes versenyre való felkészültséget. A kutatások alapján a különböző küszöbmutatók egymáshoz való közelsége nem jelenti automatikusan az egyéni azonosságukat. [1][2][3][4][5]

Mi a mért adat, és mi a becslés?

A kerékpáros teljesítményt wattban fejezzük ki. A teszt során rögzített teljesítményből például egy adott időszak átlagát számítjuk. Ha ebből egy rövidebb erőkifejtést hosszabb távú teljesítménymutatóvá alakítunk, már becslést végzünk. A tesztátlag és az abból származtatott FTP tehát külön adat.

Elterjedt megközelítés a húszperces időfutam átlagteljesítményének 95 százalékát használni FTP-becslésként. Ez létező vizsgálati eljárás, nem minden sportolóra érvényes élettani törvény. Egy húsz- és hatvanperces tesztet összehasonlító kutatásban a csoportátlagok közelsége mellett jelentős egyéni eltérések mutatkoztak. [1]

Érdemes ezért az FTP mellé odaírni a teszt dátumát, időtartamát és eljárását. Ha csak annyit tudsz, hogy az alkalmazás frissítette a számot, először a becslés alapját tisztázd. Különböző módszerekből kapott értékek eltérését nem érdemes automatikusan fejlődésként vagy visszaesésként értelmezni.

Mire használható jól?

Az FTP közös viszonyítási alapot adhat az edzéstervben. Segít pontosan megbeszélni, milyen teljesítményű feladatot végeztél, és ugyanazzal az eljárással megismételve összehasonlítható adatot adhat. Egy magas edzettségű résztvevőkkel végzett kutatásban a megismételt húszperces tesztek megfelelő egyezést mutattak, és a résztvevők többsége teljesítette a becsült FTP-n végzett egyórás terhelést. Ez a használhatóságát támogatja az adott körülmények között. [2]

A wattcél ugyanakkor csak egy része az edzésnek. A terhelési szakasz hossza, az ismétlések száma, a pihenő és az egész edzés célja együtt adja a feladatot. Az értékeléshez jegyezd fel azt is, hogy mennyire volt tartható az előírás, hogyan alakult a pulzusod, és milyen terhelésnek érezted.

A saját edződdel az FTP akkor lesz igazán használható, ha a szám mellett a teszt körülményei és az edzésen szerzett tapasztalataid is rendelkezésre állnak.

Az FTP nem minden küszöb közös neve

A laktátküszöböt a vérben mért laktát, vagyis az energiaforgalomban részt vevő anyag terhelésfüggő változásából, meghatározott értékelési módszerrel állapítják meg. A maximális laktát-egyensúlyi állapot ennél külön fogalom: ismételt, állandó terhelések során vizsgálja a vérlaktát viszonylagos stabilitását.

Egy edzett kerékpárosokkal végzett vizsgálat támogatta az FTP használatát e laktátalapú állapot gyakorlati becslésére, de egyéni eltéréseket és az edzettségi csoportok közötti különbséget is talált. A becslési lehetőségből ezért nem következik, hogy minden sportolónál ugyanazt a wattértéket kapjuk. [3]

A ventilációs küszöb a légzés és a gázcsere terhelés közbeni változásából meghatározott jel. Egy kutatásban az FTP összefüggött a légzési kompenzációs pont teljesítményével, mégis alacsonyabb értéket adott nála. Ez a pont a fokozódó terhelésre adott légzési válasz egyik jellemzője; nem az FTP másik neve. [4]

Egy riportban ezért a „küszöb” szó mellé az alkalmazott módszernek is oda kell kerülnie. A megnevezés, a mérési eljárás és az edzésbeli felhasználás együtt értelmezhető.

Miben különbözik a kritikus teljesítménytől?

A kritikus teljesítmény, röviden CP, több különböző időtartamú, nagy erőkifejtésből felállított teljesítmény–idő modell egyik becsült paramétere. Meghatározása és értelmezése eltér a húszperces időfutamból számított FTP-től.

Egy kerékpárosokat és triatlonistákat vizsgáló kutatásban a CP és az FTP erősen együtt változott: akinek az egyik magasabb volt, annak jellemzően a másik is. Az egyéni eltérések miatt a szerzők mégsem javasolták felcserélhető használatukat. [5]

Ez jól mutatja, miért nem elég két mutató közötti erős összefüggés. Az edzést egy ember végzi, ezért nála az értékek közötti különbség is számít. Ha egy terv vagy korábbi riport CP-re épült, ne cseréld ki benne a számot magyarázat nélkül FTP-re. Ugyanez igaz a laktát- és légzésalapú határokra is.

Nem mindegy, meddig tartható a megadott teljesítmény

A becsült FTP és az azon eltölthető idő két külön kérdés. Az FTP fogalmához gyakran hozzákapcsolják a körülbelül egyórás fenntarthatóságot, de a rövid tesztből számított értéknél ez nem minden sportolónál teljesül azonosan. A húszperces becslést vizsgáló kutatásban a kifáradásig eltelt idő résztvevőnként számottevően változott. Más, magas edzettségű csoportnál kedvezőbb volt az egyórás teljesíthetőség. [1][2]

Ebből nem az következik, hogy rendszeresen kifáradásig kell tesztelned magad. A gyakorlati tanulság az, hogy az edzésfeladat teljesíthetőségét a wattérték mellett külön kell értékelni. Ha egy előírás ismételten nem tartható, a beállított FTP-t, a feladat hosszát, az előzményeket és az aznapi körülményeket együtt érdemes áttekinteni.

Mit jelent ez az edzésben?

Az FTP-re épülő munka értékeléséhez hasznos, ha négy kérdésre is választ tudsz adni:

Milyen adatból indultunk ki? Ismert-e a teszt, a mérőeszköz és a számítás módja?
Mi volt a feladat célja? Könnyű állóképességi munka, tartós erőkifejtés vagy rövidebb intenzív szakaszok?
Mi történt a megvalósításkor? Tartható volt-e a teljesítmény, és hogyan változott a légzés, a pulzus és a terhelésérzet?
Mit szeretnénk újra ellenőrizni? A tesztértéket, egy adott feladat teljesíthetőségét vagy egy eltérő élettani kérdést?

A diagnosztika akkor tehet hozzá ehhez, ha világos kérdést fogalmazol meg: például hogyan viszonyul a teljesítményed a légzés vagy a laktát változásaihoz. Nem szükséges minden kérdéshez minden mérést elvégezni. Az adatokat a saját edződdel is felhasználhatod; a diagnosztika igénybevételének nem feltétele az Albadiagnosztika online edzéstervezése.

Mit nem lehet ebből megállapítani?

Az FTP önmagában nem teljesítményprofil, és nem orvosi alkalmassági vélemény. Nem mondja meg biztosan, mi korlátozza a fejlődésedet, mennyit tudsz gyorsulni, vagy hogyan fogsz teljesíteni egy adott versenyen. Az FTP százalékából létrehozott zónák pedig számított tartományok; nem válnak ettől közvetlenül mért élettani határokká.

A hasznos edzésdöntéshez a teszt, az értelmezés és a megvalósítás tapasztalata egyaránt szükséges. Olyan összehasonlításnak van értéke, amelynél tudod, mit mértél, hogyan számoltál, és mit szeretnél a következő edzésidőszakban másképp csinálni.