Mérések és eredmények
Ugyanaz a watt ugyanaz a zóna két óra kerékpározás után?
Rövid válasz
Nem feltétlenül. Hosszabb terhelés alatt megváltozhat, mekkora wattérték tartozik egy élettani intenzitási határhoz. Kutatásokban az első ventilációs küszöbhöz tartozó teljesítmény csökkent, miközben a hozzá tartozó pulzus emelkedett. Ez nem azt jelenti, hogy a friss mérés értéktelen, hanem azt, hogy az edzés későbbi szakasza más állapotot jelenthet. Az egyéni változás nagyságát nem lehet egyetlen univerzális korrekcióval megadni. [1]
Melyik határról van szó?
Az első ventilációs küszöb, röviden VT1, a légzés és a gázcsere változásából meghatározott intenzitási támpont. A szóban forgó kutatások a mérsékelt és a nagyobb anyagcsere-terhelésű tartomány közötti átmenetet vizsgálták. Ez nem az FTP másik neve, és nem általános, minden küszöbre érvényes jelölés.
A watt a külső munkát írja le. A küszöb értelmezése a szervezet válaszából születik. Amikor azt mondjuk, hogy a küszöbhöz tartozó watt változott, a két adat kapcsolatáról beszélünk, nem egyszerűen a kerékpáros számítógép zónaszínének módosulásáról.
A személyes riportban ezért fontos tudni, milyen módszerrel jelölték ki a határt, és milyen állapotban történt a mérés. Egy kipihent vizsgálat és egy hosszabb előterhelés utáni mérés külön kérdést válaszol meg.
Mit figyeltek meg két óra után?
Edzett kerékpárosok és triatlonisták vizsgálatában a kétórás, kezdetben mérsékelt terhelés után alacsonyabb teljesítmény tartozott a vizsgált intenzitási átmenethez. A változást légzésgáz- és laktátalapú módszerrel is megfigyelték, de ettől a két módszer nem válik általánosan felcserélhetővé. A kapcsolódó pulzus ezzel ellentétes irányban változott. [1]
A kutatás meghatározott feladatot és kis sportolói csoportot vizsgált. Nem ad minden edzésre érvényes időpontot, amikor a zónáid „elromlanak”. A változás kezdetét és nagyságát egyénileg kell értelmezni.
A megfigyelés mégis fontos a hosszú terhelés szabályozásában: a változatlan watt nem bizonyít változatlan belső terhelést. A hosszabb edzés értékeléséhez ezért a teljesítés menete is hozzátartozik.
A légzés mintázata is változhat
Ugyanehhez a kutatási elrendezéshez kapcsolódó elemzésben a küszöbnél mért percventiláció viszonylag állandó maradt, miközben a légvételek gyakoribbá, az egy légvétellel mozgatott térfogatok kisebbé váltak. [2] Ez ugyanazon vizsgálati vonal részletesebb leírása, nem két teljesen független megerősítő kísérlet.
Az eredmény arra figyelmeztet, hogy a légzés gyakorisága és a percenként megmozgatott levegő mennyisége nem ugyanaz. Egyetlen légzésszám alapján nem lehet biztonsággal visszaszámolni az egyéni küszöböt.
A kutatók a folyamatos megfigyelés lehetőségét további vizsgálatra érdemesnek tartották. Ez nem jelenti azt, hogy bármely viselhető eszköz ma már automatikusan és pontosan korrigálja a személyes edzészónáidat. A mérési módszer és a becslés ellenőrzöttsége külön kérdés.
Mit jelent ez az edzésben?
Hosszú kerékpározás során a wattot a pulzussal, a légzéssel és a terhelésérzettel együtt érdemes figyelni. Ha a korábban könnyű teljesítmény tartása egyre nehezebbé válik, ne csak azt nézd, hogy a kijelzőn még ugyanabban a százalékos sávban vagy.
Előre beszéld meg az edződdel, milyen visszajelzések alapján módosítható a feladat. Így az aznapi korrekció a terv része lehet, nem utólagos kudarcként jelenik meg. Az intenzitás, az időtartam és a körülmények együtt adják az elvégzett munkát.
A változást dokumentálhatod anélkül, hogy rögtön diagnosztikai nevet adnál neki. Írd fel, mikor vált nehezebbé a feladat, milyen volt a környezet és a frissítés, illetve hogyan változott a teljesítmény. Az ilyen megfigyelés később segíthet pontosabb mérési kérdést megfogalmazni.
Mikor érdemes külön kontrollkérdést feltenni?
Ha hosszú versenyre készülsz, hasznos lehet annak tisztázása, mennyire használható a friss intenzitási profil a verseny későbbi szakaszában. Ez azonban külön mérési kérdés, amely nem része automatikusan minden spiroergometriás vizsgálatnak.
A szakmai egyeztetés során először a célversenyt, az edzéselőzményeket és a meglévő adatokat érdemes áttekinteni. Ezután dönthető el, milyen összehasonlítás indokolt és megvalósítható. Nem szükséges csak azért hosszú előterheléses tesztet végezni, mert a fogalom új vagy érdekes.
A kontroll akkor ad használható választ, ha a protokoll és az értékelés módja előre meghatározott. A későbbi eredményt ugyanahhoz a kérdéshez kell visszakapcsolni, amely miatt a mérést elindítottad.
A kontroll dokumentációjában ezért az előterhelés is a protokoll része. A hosszát, intenzitását, megszakításait és a közbeni frissítést ugyanúgy rögzíteni kell, mint a későbbi mérési szakaszt. Enélkül nem egyértelmű, valóban hasonló terhelés utáni állapotokat hasonlítasz-e össze.
Mit nem lehet ebből megállapítani?
A pulzus emelkedéséből önmagában nem számolható ki a küszöb új wattértéke. A friss és a terhelt állapot különbségét nem érdemes mindenkire azonos százalékkal levonni. A kutatásban látott csoportválasz nem személyes algoritmus.
A tartós fáradtság vagy új panasz nem kezelhető egyszerűen zónaeltolódásként. Ilyenkor előbb tisztázni kell a helyzetet, és szükség esetén orvosi egyeztetésre van szükség. A spiroergometriás sportteljesítmény-vizsgálat nem helyettesíti ezt. Panaszmentes terhelésszabályozásnál a cél az adatok következetes, a teljes edzéshelyzetet figyelembe vevő értelmezése.
A friss profil továbbra is kiindulópont
A terhelés alatti változás nem indok arra, hogy a korábbi mérésedet figyelmen kívül hagyd. Inkább azt kell hozzátenni, milyen állapotot ír le az eredmény, és milyen további visszajelzésekre támaszkodsz hosszabb edzésen. A profil és az edzés közbeni megfigyelés együtt pontosabban keretezi a kérdést, mint bármelyik önmagában.